Hogyan, és mit alakít át a depresszió a gondolkodásban és az életmódban?

Depresszióban megváltozik a gondolkodás, a döntéshozás és a motiváció. Vajon észleljük-e ezeket a változásokat?

A depresszió világszerte 120 millió embert érint. A kutatások szerint a felnőttek 12%-nak már volt, vagy lesz élete során olyan depresszív epizódja, ami terápiás beavatkozást igényel. Minden ötödik ember találkozott már a tünetek valamely formájával. A kezeletlen depresszió gyakori szövődménye az öngyilkos magatartás, a függőségek megjelenése, a pszichoszomatikus betegségek, a munkaképesség csökkenése, és a kapcsolati problémák. Komoly anyagi terhet ró a család és a társadalom számára.

Érdekességek a depresszióról

A depresszió nőknél 2-3-szor gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Még gyermekkorban a megbetegedés nemi eloszlása azonos, a serdülőkortól kezdődően azonban a nőknél gyakoribbá válik.

A betegség kezdete általában a húszas, harmincas évekre tehető, de idős korban is meglehetősen gyakori. Legnagyobb öngyilkossági arány a 75 év felettieknél figyelhető meg. A boldogabb országokban nagyobb az öngyilkosság megjelenése, mert az emberek összehasonlítják mások jólétét önmagukéval.

Depresszióval küzdők között magasabb a különélők vagy elváltak aránya. A szociális támasz és az intim kapcsolatok hiánya növeli a kialakulás valószínűségét.

A korai életévek negatív tapasztalatai hangulatzavarra hajlamosítanak. A depresszióval küzdőknél a család gyakran elutasító, hideg, vagy kritikus volt a kezdeti években.

Depressziós epizód gyakran stresszt követően alakul ki. Súlyos krízist követő 6 hónapon belül többszörösen a valószínű, hogy depressziós epizód alakul ki.

Depresszióban gyakori az alvás és a szexuális élet zavara. Megfigyelhető súlycsökkenés vagy súlygyarapodás is.

Gondolkodási tünetek

A depresszió tünetei megjelennek az érzelmekben, a gondolkodásban, a motivációban és a viselkedésben is. Jellegzetes gondolkodási sémák, sztereotípiák, irracionális félelmek és torzítások figyelhetőek meg depresszióban. Ezek a diszfunkcionális jellegzetességek hibás észleléshez, gondolkodáshoz és következtetésekhez vezetnek, így végül torzult élményfeldolgozáshoz vezetnek.

Mindezek működések többnyire tudattalanok, merevek, a változásnak ellenállnak, de ugyanakkor könnyen automatizálódnak. A logikailag hibás gondolkodás hibás következtetésekhez, továbbá hibás döntéshozáshoz vezet. A depresszióval küzdő személy negatívan látja önmagát, sérül az énképe, önértékelése. Negatívnak látja a világot és a jövőjét, emiatt reményvesztetté, kétségbeesetté válik. Ez kihat a motivációra, döntéshozásra, semmihez sem lesz kedve, érdeklődése lecsökken. Gondolkodását „kell” típusú gondolatok járják át, ami csak fokozza feszültségét. Ezek a sémák sokáig inaktívak, majd valamilyen negatív életesemény hatására aktiválódnak, és a valóság téves értelmezéséhez és negatív érzelmekhez vezetnek, melyeket már nem tud szabályozni.

Pszichoterápia során ezeknek a hibás gondolkodási automatizmusok feltárására és korrekciójára kerül sor, melyek eredményeképpen az érzelmek és a magatartás megváltozik, a depresszív tünetek csökkenek, az életminőség jelentősen javul.

Pszichoterápia Budapest 12. kerületében, kellemes budai környezetben.

Amennyiben szakszerű megoldást keres a problémáira, úgy budai pszichológiai magánrendelésünk ajtaja Ön előtt is nyitva áll. Jelentkezzen be telefonon akár most a +36 (30) 474-6901-es telefonszámon!