Hipochondriázis

A „képzelt beteg” nemcsak az irodalmi téma, hanem a mindennapjainkban is megjelenő valós betegség. Ebben a zavarban szenvedő ember túlzott mértékben aggódik valamilyen súlyos betegségtől, melynek valószerűtlenségéről nem lehet meggyőzni. Testi panaszait félreértelmezi, tüneteivel és betegségével való folyamatos foglalkozás ideje nagy részét kitölti, teljesítő és ítélőképessége csökken. Panaszai rendszerint egy-egy szervre összpontosulnak, testi érzeteit túlértékeli. Betegségében a negatív orvosi eredmények ellenére is kitartóan hisz, mély ellenállást tanúsít a kételkedőkkel szemben. Tájékozott az adott betegség témájában, orvostól orvosig jár, számtalan vizsgálati anyaggal rendelkezik, de elutasítja azok eredményeit. Az orvosokat gyakran leértékeli, betegségét egyedinek, különlegesnek tartja, büszkén viseli.

A tünetek megjelenésében és fennmaradásában a pszichológiai tényezőknek fontos szerepük van. A tünetek szándékosan nem idézhetők elő és nem is szüntethetők meg. A kórkép hátterében szorongás áll. A páciens sajnos gyakran csak akkor kerül megfelelő ellátásba, mikor a tünetei és a betegszerep már mélyen rögzül és a betegségből fakadó másodlagos előnyök feladása a beteget már kedvezőtlenebb helyzetbe hoznák. A tünetek időbeni felismerése a sikeres gyógyulás alapja.